ÍRÁSTECHNIKAI KÉPZÉS

 Észrevetted magadon, hogy a hétköznapok során a szükségesnél jobban megfigyelsz dolgokat?

Hogy nem csak arra emlékszel egy beszélgetésből, ami lényeges számodra, hanem arra is, hogy merre görbült az illető orra, vagy, hogy kávéfolt került az ingére...? Esetleg már bele is helyezted egy jelenetbe, mintha filmet néznél?

Lehet, hogy még nem észlelted magadon ezeket a tüneteket. Lehet, hogy esetedben arról van szó, hogy a családod története hihetetlenül izgalmas, és úgy érzed,  tanulsággal szolgálna az embereknek, ha elmesélnéd.

De hogyan???

Írók mindig is születtek, ma is köztünk alkotnak, és - egészen biztos, hogy - a jövőben is mindig lesznek olyanok, akiket utazás közben elér egy gondolat, egy ötlet; akik a munkájukat félretolva sürgősen lepötyögik egy történet kezdő sorait... Igen, sokan ismerik ezt a - má-már - kényszerként jellemezhető, de mégis csodálatos érzést. Le lehet győzni, lehet azt mondani, hogy "Első a kötelesség! Majd holnap leírom..." Csak nem érdemes így tenni, mert világmegváltó gondolatok, ötletek veszhetnek így el.

Azon szerzők kedvéért szervezzük meg írótanfolyamunkat, akik érzik magukban a késztetést, az igényt arra, hogy írjanak. Éppen csak azt nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. De minden vágyuk, hogy megtanulhassák a technikát, aminek segítségével végre elkészülhet a mű.

"A szorgalmas író sokkal előrébb jut, mint a tehetséges író"

(Zsiga Henrik)

...hogyan kell regényt írni?

...mikor kell befejezni, lezárni a regényt?

...mit hagyjunk benne, mit dobjunk ki?

...hogyan irjak regényt, ha nincs elég fantáziám?

...családregényt írnék...

...hogyan épül fel a jó cselekmény?

hogyan találjak időt?

kiírnám magamból az érzéseimet

...dilettáns vagyok, amatőr vagy tehetséges?

...milyen a jó párbeszéd?

...hogyan adhatnám el a mesekönyvemet?

Tagadhatatlan, hogy a Szabályok léteznek. Ahogy a festésben, az asztalos munkában, a tanításban, a fogorvoslásban - és a legtöbb tevékenységben egyaránt - muszáj betartani bizonyos szabályokat, hogy igényes munka kerüljön ki a kezünk közül - úgy az írásnak sem tanácsos "hű bele bumm bele" nekiállni. Sokan írnak ösztönből, és családjuk, barátaik lelkesedése nyomán azt gondolják, hogy tudnak írni. Elismerjük: lehetséges ösztönösen jól nyúlni egy bizonyos témához. De miért érnénk be ennyivel, ha a tudás birtokában sokkal tudatosabb alkotók is lehetünk? Nem mindenki születik zseninek - hála istennek! A többieknek érdemes elsajátítani néhány módszert, amitől a művük értékes alkotássá válik.

Sok év tapasztalata alapján az írópalánták igényeinek növekedésével megjelennek a különböző tanfolyamok is, ahol azt ígérik, megtanítanak bennünket például regényt írni. 

Ne feledjük: arról, amit ingyen adnak, valamiért azt gondoljuk, hogy vacak. Ha áldozunk a tanulás oltárán, a tudásba fektetünk be - így valóban

 "Értékek cserélnek gazdát".

Az Artemisz és Hesztia Írástechnikai Képzése sok szempontot érintve közelít az írás mikéntjéhez. Nem az a fő célunk, hogy megmondjuk, így vagy úgy kellene írnod, vagy, hogy csak akkor lesz jó, ha ezt meg ezt csinálod. Nem.

Tanfolyamunkon ahhoz próbálunk szempontokat adni, hogyan érdemes gondolkodni; megtanítjuk a szabályokat, amelyeknek teljesülniük kell, illetve, milyen buktatókat érdemes elkerülnünk, ha nem szeretnénk örökre amatőrnek tűnni. Azt is elmondjuk, mi különbözteti meg a művészt a dilettánstól.

Tanfolyamunk egyelőre két napot vesz igénybe, a legkedvezőbb áron. Végzett hallgatóink egybehangzó véleménye szerint nagyon hasznos volt számukra az együtt töltött két nap, új szárnyakat kapott a már-már kifulladt művük. Lelkesen és rengeteg új ötlettel a zsebükben távoztak a tanfolyamról.